A pszichológusom szerint túl sok felé irányul a figyelmem. és tényleg így van kben. Azt ajánlotta, hogy apróbb lépéseket tegyek... Igyekezni fogok! Simán hazasétáltam tegnap a városból egyedül és olyan jó érzés volt. A testmozgás miatt seggbe kell rugdosni magam. :) És itt tényleg bejön a felelősségvállalás kérdése. Önmagamért. Már jó régóta fájok mindenhol, de főleg a nyakam, gerincem, vállaim, hátam, derekam, summa summarum szinte mindenem és ez főleg az ülő életmód következménye.
na hát kb. erről van szó :O
Állandóan tervezgettem, hogy elmegyek természetgyógyászhoz masszázsra és csontkovácsolásra... De a terv mindig csak terv maradt.
Az első lépést tulajdonképpen ezeknek a hülye pánikrohamoknak köszönhetem, mert még múlt héten bejelentkeztem egy természetgyógyászhoz és ma délután voltam is nála. Nagyon kedves, szimpatikus volt, csak lestem mikor a kezem nyomogatásából felsorolta a bajaimat. Jövő héten megyek megint. Utána hazasétáltam egyedül, szóval közlekedem amennyire erőm engedi.
“Általában az az ember jut a legmesszebb, aki hajlandó merni és csinálni. Egy óvatos hajó soha nem jut messze a parttól.” (Dale Carnegie)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése